Egy darab csoki 

Mire képes egy kis darab csoki…

Tegnap délután Bécsnek egy olyan kerületében jártam, ahová turista még csak véletlenül sem vetődik el; egy üzletben akadt dolgom. Utam egy játszótér mellett vezetett, amelynek a járdához közeli sarkában egy 10-12 éves forma kislány ült a rugós kislovon, átölelve a nyakát. Hosszú, szőke haja copfba fogva hullott alá.

“Ráhajol a katona,
Úgy szalad a lovacska”…

Csakhogy ez a falovacska nemhogy sehová sem szaladt, de még csak meg se moccant. Mintha a lányka elaludt volna rajta. Megálltam, mert furcsállottam a látványt: ez a játékszer kisgyerekeknek való, nem pedig kiskamaszoknak. Ráadásul szemmel láthatóan nem a hintázás öröméért ül ott egy ilyen nagylány. Talán csak elfáradt a suliban, és tényleg bóbiskol? Akárhogy is, itt valami nem stimmel.

Eltelt néhány másodperc, mire észrevettem, hogy a nyúlánk kis test rázkódik. Ez a gyerek sír!

Körülnéztem: a játszótér másik végében volt csupán két vagy három kis totyogó az anyukáikkal, mintha a világ végén lennének; ez a tini nyilvánvalóan nem hozzájuk tartozott. A felnőtt járókelők számára pedig aztán végképp nem létezett a tőlük három méternyire síró gyermek, ügyet sem vetve rohantak fontos tennivalók után.

Előszedtem a táskámból a csokit, amit félórával azelőtt vettem (Megvegyem? Ne vegyem? Á, nem kéne… Naaa, azért mégis… Jó lesz!), darabokra törtem, majd bementem a játszótérre a faparipához.

– Szia! Kérsz egy kis csokit?

Meseszép, könnyáztatta kis arc nézett fel rám, mandulavágású zöld szemei pirosban úsztak. Fejrázással válaszolt: Nein. Biztatásomra végül csak elvett egy kockát, halvány mosollyal megköszönve. De a szája hamar újra legörbült.

Megsimogattam a hátát:
– Minden rendben lesz, meglátod! – majd kisvártatva – Tudok valamiben segíteni?

Rövid szünet után elhüppögte, hogy összeveszett a nővérével, aki mindig kitol vele. A barátnői most órán vannak, nem tudja megbeszélni senkivel (ha jól értettem, amit mondott). A kislány egyre derűsebb lett, könnyei is mintha kezdtek volna felszáradni. Már szépen mosolygott, mikor megkérdeztem, hogy kér-e még egy kis csokit, de kedvesen visszautasított, már-már vidáman mutatta, hogy még megvan, amit kapott. Ez volt a pillanat, amikor nyugodtan búcsút vehettem tőle. Még egyszer megsimogattam a hátát:

– Minden rendben lesz! – mire egy hálásabb mosolyt ragyogott rám.

Azért még vissza ráborult a lovacskára, még egy kis szeretgetésre. Mielőtt elhagytam volna a tenyérnyi parkot, odasandítottam, hogy tényleg minden rendben van-e. Ismeretlen, ifjú barátnőm leszállt a lovacskáról, szaladva elindult az iskola felé.

Mire jó, ha van az embernél egy kis csoki!

wp-image-1093374242jpg.jpg

Bécs, 2017. január 3.

Gerák Andrea

 

***************Ha tetszett, hívj meg egy teára, csokira, memóriakártyára, … PayPal.me/gerakandrea Köszönöm! ***************

 

************************************************************************************

_20180713_192315.JPG

Gerák Andrea utazó művész; legtöbben énekesként ismerik. Emellett fotózik, táncol, ír. 2008-ban fordult figyelme az egészséges életmód felé, rákműtét hatására. Egy fiatalember büszke édesanyja. // AndreaGerák (also spelled as Gerak) is a traveling artist from Hungary, mostly known as a singer. She is also photographing, dancing, writing, sometimes acting or modeling, and forever learning through her journey in the world, living a happy nomad life. Her attention turned to health matters after a cancer surgery in 2008. Proud mom of a big boy.

************************************************************************************

FŐOLDAL
DALAIM
FOTÓIM
EGÉSZSÉG, SZÉPSÉG
UTAZÁS
TÁMOGATÁS
WEBÁRUHÁZ
KAPCSOLAT

HOME MUSIC PHOTOGRAPHY SHOP WANT TO SUPPORT? CONTACT

************************************************************************************

If you liked this post, you can invite me for a cup of tea, a chocolate, a memory card, … PayPal.me/gerakandrea thank you!*****

************************************************************************************

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s