Első fürdés a Moldvában

Első megmártózásom a Moldva folyóban!

Bikini nincs nálam, de sebaj: nem pendelyben ugyan, hanem csinos kis nyárirucimban meg bugyiban elálldogálok egy kicsit a vízben. Csak ezek a kövek ne lennének; be kell szereznem valami spéci szandált, amilyen az evezősöknek is van. A csehek nemzeti folyója viszont itt lenn, délen még szép tiszta, és rendkívül kellemesen hűsíti a lábamat, értékelem a terápiás hatását – na de basszus, ez azért még hideg!

Erre a gondolatra el is szégyellem magam, mert már egy ideje figyelem a kislányt, aki szemmel láthatóan igen élvezi, hogy száz méterrel feljebb beugrik a magasabb partról, majd az óriási úszógumiján szépen lesodortatja magát pont ide. Kimászik (helyesbítek: kiszalad a köveken), visszafut fel, a füvön, majd néhány perc múlva már megint itt is van, nevetve. Kérdésemre szintén nevetve felel: “De igen, hideg a víz, de jó!” Én meg itt kényeskedek.

Kissé megirigylem (vagy pozitívan gondolkozva úgy is lehet mondani: felbátorított a kislány); felvillannak gyerek- és tinikorom csodálatos pillanatai a vízben otthon, a barcikai strandon, a Balatonon, a Rakacai-tónál, a tiszai kajaktúrán, a bolgár tengerparton… Andi, szedd össze magad, úszólány voltál, vagy mi!? 

CSOBB.

Nem is hideg olyan nagyon, csak annyira, hogy két perc alatt lemerevítse az izmokat. Azt már viszont nem várom meg. Pár méter úszás után úgyis zátonyra futnék, a víz meg úgyis rögtön visszahoz oda, ahonnan elindultam, hiába tempózgatok. Ennyi most elég is a jóból.

A köveken bénázva nem igazán Vénusz módjára emelkedem ki a habokból, de amint szilárdan állok a lábamon, istennőnek érzem magam: remekül felfrissülve tetőtől talpig, a ragyogó Nap csodálatosan melegít, még úgy is, hogy a ruha vizesen, szexin tapad a testemre, madárdal üdvözöl. Mennyország.

Törölközésre nincs is szükség, a dús fűben uzsonnázva (nem, nem füvet! Sajt, alma, zöld tea.) dús hajam szárad meg a legkésőbb. Közben figyelgetem a parti életet: még nincs nagy strandszezon; a kislányon és még három, hozzá csatlakozó gyereken kívül más nem is vállalkozik egy csobbanásra. A kajakosok, kenusok és egyéb csónakosok sem kifejezetten a fürdés öröméért vannak a folyóban. Mondjuk, akiket most itt látni, ügyesek, megússzák szárazon. Nem ma fognak először lapátot.

Megjön a helyi ifjúság is: két fiú meg két lány telepszik le az árnyékba. A spangli idebűzlik. Amúgy elég rendesnek tűnnek. Az innivaló utánpótlásáért az egyik csajszi megy el; hamar megjárja, nincsenek nagy távolságok a kis faluban.

Ami szerencse, mert szólít a szükség. Meg is kérdezem a fiatalokat, hogy hol van itt vécé. Látom a távolban a kempinget, de hátha akad valami közelebb is. “Krčma? Kavárna? Cukrárna?” 

Nem, se kocsma, se kávézó, se semmi. Az egyik srác széles mozdulattal mutat körbe: itt, bárhol…

Igen, végül is kicsit arrébb sűrűbbek a fák-bokrok.

De aztán készségesen elmagyarázzák: a vendéglő közel van, itt fel, balra, aztán megint fel. Ja, nem kocsma, hanem vendéglő, világos – bólogatok hálásan.

Megköszönöm a segítséget, összeszedem a cókmókomat, és elindulok pislantani a vendéglőbe.

Folyt. köv. : Szocreál cseh vígjáték 

Andrea Gerak Gerák Andrea utazó énekes, fotós, táncos. Figyelme 2008-ban fordult az egészséges életmód felé, rákműtét hatására. Egy nagyfiú büszke anyukája.

 

***************

bandcamp-logo
8767874_640x640.jpeg
Buy photo products
***************
MARADJ VELEM KAPCSOLATBAN
Advertisements

2 thoughts on “Első fürdés a Moldvában

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s