Molnár-sziget

A húsvéti hétvégén igen kellemes meglepetésélményekben volt részem. Azzal kezdődött az egész, hogy két éjszakára nem volt hol aludnom. Ilyenkor az ember rábízza magát a Gondviselésre, Jóistenre, az Univerzumra, ki mire, és tudja, hogy úgyis rendben lesz minden.

Hostelekben lakom egy ideje, és a húsvéti hosszú hétvégére nem volt szállásom, már minden elérhető árút jóelőre lefoglaltak. Feldobtam a Facebookra meg az instagramra, hogy esetleg befogadna-e valamelyik kedves (leendő) barátom, ismerősöm, hiszen a többszáz budapesti kapcsolatom közül nagyon sok a valódi, személyes ismeretség, köztük régi barátságok. Csak elférek valahol egy kanapén vagy matracon!

Péntek este jött is az üzenet egy kedves művésztársamtól, az énekes, költő Elekes T. Izától, hogy ők szívesen látnak. Megörültem, már csak azért is, mert körülbelül nyolc éve ismerkedtünk meg egy étteremben, ahol a férjével együtt lépett fel, és azóta csak online tartjuk a kapcsolatot, figyelgetem szépen cseperedő kisfiukat.

Tehát, péntek este 9, irány Soroksár! Ott még úgysem jártam, legalább megnézem.

Barátaim meleg vacsorával fogadtak, de beszélgetésre sajnos, csak egy rövid idő maradt: ahol pici gyerek van, ott az anyuka bizony korán fekszik. Férjével, az énekes-billenytűs Jocival azért meghánytuk-vetettük a zenei élet helyzetét.

Másnap reggel úgy alakult, hogy elutaztak rokonokhoz, tehát nem maradhattam náluk éjszakára, így aztán kíváncsian néztem elébe ennek a napnak – vajon mit hoz?

A csodálatos, nyáriasan ragyogó napsütésben felfedeztem a Molnár-szigetet, amely a Soroksári (másnéven Ráckevei) Duna-ág és annak egy holtága között terül el.

Molnár-sziget

Gyíkok surrannak,

Békák kurrognak,

Szárcsák csapkodnak,

Varjak kárognak,

Kacsák hápognak,

Kutyák csaholnak,

Halak csobbannak,

Hattyúk hajbókolnak,

Nádszálak hajlonganak,

Virágok virítanak,

Levelek zöldellenek,

Lepkék ellebbennek,

Pelyhecskék táncolnak,

Napsugarak ragyognak,

Hullámok fodroznak,

Horgászok napoznak,

Evezősök edződnek,

Sétálgatók beszélgetnek,

Gyerekek bújócskáznak,

Fatörzseken megpihennek,

Megafonok harsognak,

Fűszálak susognak,

Pitypangok sárgulnak,

Kék buszok berregnek,

Bicajok zörrennek,

Rigók énekelnek,

Lelkek megbékélnek.

– Gerák Andrea, 2019. április 20. nagyszombat, a Soroksári duna-ágnál

Dél körül az artézi kútnál beszélgetésbe elegyedtem három nővel meg az egyikük párjával: útbaigazításkor, pláne a kútnál, könnyen szóba állnak az idegennel. Amikor meghallottam, hogy az egyik hölgy Svédországban él, már azonnal volt is közös témánk. Énekesként pedig melegen üdvözöltek; épp születésnapra készülődtek, úgyhogy a svédországi nő és párja rögtön meg is fogadtak a nagy eseményre.

Olyan nagy az ugyan nem volt, inkább kis kedves, szűk baráti körben, az egyik szigetlakó szomszédé. Kellemes társaság, remek beszélgetés, isteni marharaguleves és meggyes csokitorta, találékony módon megsütött kürtőskalács a jó füstös tűznél, sok nevetés.

Magyar emberek, akik közé bekeveredett egy idegen, és szívesen fogadták.

Szállást szintén egy idegennél kaptam: a szomszéd Józsit megkérdezték, hogy alhatok-e a kisszobájában. Ő egy órácska gondolkozási időt kért, mert nem volt még tapasztalata idegenek vendéglátásával, és egy kissé félve fogadta az ötletet.

Szomszéd Józsi egyszerű, rendes melósgyerek; éppen befejezte aznapra a bedolgozást, amit csak azért kapott a főnökétől, hogy a szokásos munka híján a hétvégén se unatkozzon. Jól elszórakoztatott a mulatságos katonatörténeteivel, majd korán nyugovóra tért, hiszen másnap nagy bográcsozásra volt hivatalos. Én is elvonultam a pókhálós szobába a három, szupergiccses tigrises, török piacos takaróval meg az aktuális könyvemmel (előtte csokis zuhanykrémcsodával kényeztettem magam, a barátnője? húga? hagyta ott), majd reggel a madarak ébresztettek. Józsi felpattant a bringájára, én is útnak indultam, hogy egy kicsit többet is megnézzek a környékből.

Séta közben elbeszélgettem egy kicsit a pecásokkal, egy középkorú úr megállt mellettem az autójával, hogy elvigyen egy darabon (“Köszönöm szépen, nagyon kedves, de csak sétálgatok egy kicsit, kell a mozgás, meg fényképezgetek” – “De tudja-e, hogy maga nagyon csinos?”), még tornáztam is egyet: van ott egy szép, új szabadidőpark, Tündérkert a neve. Focipálya, játszótér, kültéri tornaeszközök, klubház. (Portás a biztonsági őrnek – vagy fordítva: “Kibaszottul utálom az ünnepeket!”.)

Egy másik nő – szerintem közelebb a hetvenhez mint a hatvanhoz – sokkal elszántabban gyötri magát a haspadon és egyéb szerkezeteken (legalább gyönyörően süt a Nap, és jó a levegő, mindennap kijön, mert muszáj mozogni, csak ne nyikorogna ennyire ez a lábgép), a homokozónál az ifjú, százkilós anyuka meg panaszkodik nekem, hogy itt fáj, ott fáj, amott fáj. “De hát micsináljunk? Ilyen az élet…” – mondja nekem, aki az anyja lehetnék, és a befáslizott, állandóan gumiharisnyás lábaimban már ilyen koradélelőtt van pár kilométer és akárhányszáz lábemelős, derék-, fenék- meg mit tudom én, milyen gyakorlat.

Elköszönök, és elindulok fel a lépcsőn Soroksárra, abban a reményben, hogy valahol sikerül innom egy kávét vasárnap, ünnepnap, euróból.

Folyt. köv.

Jó sok képet csináltam; nézegetés közben hallgasd meg ezt a madárfüttyös zenét: koncertimprovizáció Fekete-Kiss Sándor zeneszerzővel:

Köszönöm még egyszer Elekes Izáéknak, a szigetlakóknak, illetve Magdinak Pestről és Aninak Tatabányáról, hogy felajánlották a segítségüket!

*****Támogatnál? Online kalapozás*****

Ha neked is tetszik az Utazás dallal projekt és szeretnél hozzájárulni, többféleképpen megteheted. Nagyon nagy könnyebbség, ha nem azért kell kalapoznom, hogy fedél legyen a fejem fölött, és legyen mit ennem, hanem az énekléssel arra fordíthatom az energiámat, hogy valóban lélekemelő élményt nyújtsak az embereknek, illetve az éneklés mellett azzal foglalkozhassak, hogy videókban, dalokban, képekben, írásokban beszámoljak az útról, ezért igen hálásan megköszönöm, amire lehetőséged és hajlandóságod van.

      1. PayPal-on keresztül bármekkora összeggel,
      2. A Ko-fi weboldalamon 1, 2, 3… csésze virtuális kávéval,
      3. Bankszámla: IBAN: CZ0420100000002001008943
        BIC/SWIFT: FIOBCZPPXXX, Fio banka, Andrea Gerák
      4. Egy ilyen utazás során felmerülő praktikus segítséggel adott esetben: fuvar, ha épp van hely az autódban, szállás, vagy ha például van egy szabad félórád videózni, stb. Ilyesmikről majd mindig szólni fogok, ha szükségem van valamire.
      5. Szólj, ha van ötleted, hol énekelhetnék: rendezvény, esemény, iskola, munkahelyen 5 perc szünet, vagy akár egy csinos város, ahol szerinted szépen szólna néhány dal.
      6. Ha meglátsz, meghallasz valahol, gyere oda hozzám, és köszönj nekem, örülni fogok 🙂

Buy Me a Coffee at ko-fi.com

KAPCSOLAT

Előre is nagyon köszönök mindent!

*********************************************

************************************************************************************

_20180713_192315.JPG

Gerák Andrea utazó művész; legtöbben énekesként ismerik. Emellett fotózik, táncol, ír. 2008-ban fordult figyelme az egészséges életmód felé, rákműtét hatására. Egy fiatalember büszke édesanyja.

************************************************************************************

FŐOLDAL
DALAIM
FOTÓIM
EGÉSZSÉG, SZÉPSÉG
UTAZÁS
TÁMOGATÁS
WEBÁRUHÁZ
KAPCSOLAT

************************************************************************************

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s